"Minden v�mp�r sz�m�ra elj�n a pillanat, amikor az �r�kk�val�s�g gondolata elviselhetetlenn� v�lik. �rnyak k�z�tt �lni, a s�t�ts�g leple alatt, csakis a magunkfajt�k t�rsas�g�ban, a mag�ny mocsar�ba s�llyedve.
  A halhatatlans�g remek �tletnek t�nik, m�g r� nem j�ssz , hogy magadra maradt�l.
 V�g�l abban a rem�nyben  mer�ltem �lomba, hogy az id� majd elsz�ll f�l�ttem, �s nem veszek tudom�st r�la, �m mik�zben ott fek�dtem , a vil�g valamik�ppen megv�ltozott, valahogy m�s lett,.....izgalmasabb.
 �rdemes volt megjelenni a sz�nen, hiszen �j istenek  sz�lettek �s uralkodtak, sem �jjel, sem nappal, sosem voltak egyed�l.�s �n egy lettem k�z�l�k.
 Vagy az els� �tkez�s tette vagy a t�bbsz�z�vi pihen�s , nem tudom, de hirtelen jobban �reztem magam,mint valaha, ki�lesedett �rz�keim r�v�n t�vedhetetlen�l jutottam el �jj�sz�let�sem eszk�z�hez, �szt�n�m a r�gi h�zamhoz vezetett.
 Ellen�lhatatlan k�sztet�s fogott el. A szavak magukt�l t�rtek el�, egyetlen egyszer� mondattal el�rultam a fajt�mat. Megszegtem a titoktart�s t�rv�ny�t.
 Bel�tom meggondolatlans�g volt, de att�l a pillanatt�l fogva a bar�taim lettek a zenekarom, �j istent idtunk a vil�gnak.......ENGEM."